Te vagy nékem az az asszony akitől a boldogságot kaptam
Mégis te vagy az az asszony akinek én oly' keveset adtam
Te vagy az a fénylő csillag amely mindig fent ragyog az égen,
Amelyik ha eltévedek megmutatja a jó utat nékem
Te vagy aki otthon sírtál én meg máshol a világom éltem
Tudtam azt, hogy egy jó szavam elég lesz, hogy megbocsásd e vétkem
Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem
Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem
Mégis te vagy az az asszony akinek én oly' keveset adtam
Te vagy az a fénylő csillag amely mindig fent ragyog az égen,
Amelyik ha eltévedek megmutatja a jó utat nékem
Te vagy aki otthon sírtál én meg máshol a világom éltem
Tudtam azt, hogy egy jó szavam elég lesz, hogy megbocsásd e vétkem
Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem
Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése