Napcsillag: június 2011

2011. június 30., csütörtök

Hosszú álom

"...Szép arcát gyengéd nap csókolja,
Hozzáhajol az erdő lombja.
Szél szelíd szava búcsúztatja,
Felkészíti az útra,

Ahonnan senki soha
Nem küld jelet, nem tér vissza.
Hiába várom,
Tudom, örök a hosszú álom..."

Paksi Endre

2011. június 9., csütörtök

Természet játéka.

Reggel a két felhő között kukucskál a Nap.
Hol eltűnik, hol visszajön, s újra néz.
Mögötte angyalok játszanak,
felhőkből állatokat alkotnak.
Van benne lovacska, medve, és nyuszika,
néha feltűnik a ravasz róka.

Mikor a felhőt a piros ég beborítja.
Jaj, a szegény bárányfelhőknek.
Nincs, hogy hová meneküljenek.

Bele a fekete felhő gyomrába,
mert az ordas farkas elnyeri őket nem sokára.

Reggel a felhők között kukucskál a Nap.
Égi tengeren vitorlások egymással játszanak.
Egyik, másik szigethez kikötnek,
majd egy csendes szellőtől ők
a szigettől eljönnek, és tovább
szelik az égi tenger kék hullámait.
Jobbra egy angyal térdel, s imádkozik.
Nap most fényesebben világit,
így az angyalka szárnya lassan-lassan eltűnik.

Nap, most földre veti sugarait.
Tó vízén, kiskacsa keresi anyja óvó szárnyait.
Békák hangosan kuruttyolnak,
Hallgatom, és nézem e táj szépségét,
a napsütötte, csillogó teret.
Ahol fent, és lent a lények boldogok lehetnek.

Érd. 2011. június 9.