2010. április 30., péntek

Loreena McKennith - Ábrándozás

Mai napom.....így indul.....


" Mikor az ábránd csillogó szemed
tükrében újra mosolyt játszik,
s benne a nap is kacéran szépítkezni
vágyik; akkor ott, abban a percben
megköszönöm neked,
hogy szivárvány-színében én is fény
lehetek."
( Kun Magdolna )

2010. április 25., vasárnap

Az én kis falum



Bakti Éva - Édesanyámhoz


"Anyák napján a virágot

én a temetőbe viszem
Ezért hallod sokszor

hogy sír zokog a szívem


Nem adhatom a virágot
Jó Anyám kezébe

Csak ide leteszem a

hideg sírkőre



Drága Édesanyám
nézz onnan föntről rám
Szánd meg gyermeked
aki itt maradt árván


Kérd meg a Jó-istent
legyen gondja rám
LinkMert nekem itt lent
nincs Édesanyám ......"

Édesanyámnak - Zámbó Jimmy - Te vagy nekem az az asszony

Te vagy nékem az az asszony akitől a boldogságot kaptam
Mégis te vagy az az asszony akinek én oly' keveset adtam
Te vagy az a fénylő csillag amely mindig fent ragyog az égen,
Amelyik ha eltévedek megmutatja a jó utat nékem

Te vagy aki otthon sírtál én meg máshol a világom éltem
Tudtam azt, hogy egy jó szavam elég lesz, hogy megbocsásd e vétkem
Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem

Lehajtom most a fejemet, szeretném ha meg is szidnál engem
Olyan asszony vagy te nékem, amilyet én meg sem érdemeltem

Nagymami-Koncz Zsuzsa Gergely Ági


Földes Zoltán: Nagyanyához


Fehér galamb, fehér szárnyon,

Ablakomon bé repült,

Duruzsolva, turbékolva

Gyönge, kis vállamra ült.

Azt suttogta, turbékolta,

Hogy szereti nagymamát,

S neve napján hó-galambok

Üdvözletét adjam át.

Mondtam: átadom bizonnyal,

Mert ez méltó üzenet,

Tiszta galamb, ha köszönti

Galamb fehér szívedet.

Ettől szép, fehér szívedtől

Oktatva kis unokád

Gondozgatta, nagy vigyázva,

Lelkén a fehér ruhát.

Azért adom át örömmel,

Mit üzent a kis galamb.

Míg lelkemben zeng a hála,

Ezüstszavú szép harang.

Isten áldjon, Isten védjen,

Nagyanyácskám, tégedet,

Adjon itt lenn boldogságot,

S egykor örök életet.


Benedek Elek:
Kisbaconi temetőben


Kisbaconi temetőben
Most van a nap lemenőben,
Ráverődik a sugára
Jó szüleim sírhalmára.
Egykor, régen haj de féltem,
Ha temetőbe léptem,
Vége már a félelemnek,

,,Nagyapóék" ott pihennek.
Testem, lelkem hogyha fáradt,
Ide jönni érzek vágyat,
Ide jövök este, reggel,
S beszélek az öregekkel.
Elmondom, hogy bárhol járok
Mindenütt gondolok rájok,
Hálás szívvel, könnyes szemmel,
Gyermeki szent szeretettel.
Hogy mit írtam sok-sok könyvben,
Tőlük kaptam mind örökbe,
S ha szívemben van szeretet
Ez az ok szívükből eredt.
A forrását minden jónak
Köszönhetem ,,Nagyapónak",
Nagyapónak és párjának,
Az én édes nagyanyámnak.
Óh, áldott föld, szent sírhalom,
Szálljon reád csend, nyugalom,
S hogyha pályám megfutottam
Én is itten nyugodhassam.


Ihász Gábor - Múlnak a gyermekévek



Tavasz, ahogy Én szeretem... (High quality)



"Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.


A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél.

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítanám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,

csillag mécsem ki tudja meddig ég?!

de most, de most e tündöklő sugár
még rám ragyog, s ölel az illatár!
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés..... tavasz!"

2010. április 24., szombat

Signum - Ne Félj


Ne félj,mert megváltottalak,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy...

Viruló réteken át,
Hűs forrás felé vezetlek
Pásztorod vagyok,
Elveszni senkit nem hagyok,
Karom feléd tárom,
Kiárad áldásom.
Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel,
amikor úgy érzed,
nyomaszt az élet.

Ref.:
Ne félj,mert megváltottalak
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy..


Demis Roussos - Rain and Tears



Egy idős férfi ül a padon, mellette egy fiatal újságot olvas. Egy közeli bokorra veréb száll, és csipogni kezd. Az öreg felkapja a fejét, és megkérdi: mi ez? A fiatal válaszol: veréb. A madárka közelebb repül, mire az öreg megkérdi: mi ez? A fiatal türelmetlenül horkanva válaszol: veréb! Még közelebb repül, és a jön az újabb kérdés: mi ez? Veréb, apuka, hogy nem fér be abba a meszes, szűk agyába!

Az öreg int egyet, és bemegy a házba, majd előbukkan egy régi naplóval a kezében.
Odalép a fiatalhoz és felolvassa: „A kisfiam három éves. Kint játszunk a homokozóban, és odarepült egy veréb. Megkérdezte, hogy mi az? Válaszoltam neki. Aztán még harminckétszer kérdezte meg ezt azon a délutánon, és én türelmesen válaszoltam neki mindig.

Szóval semmit nem vetek a szülők szemére, de az alábbit érdemes megfontolni.
Mindent tőlük láttunk. Ahogy minket neveltek, ahogy élték a saját életüket. Mi nem tudtuk az élet részleteit, csak egyet: a jó érzés jót jelent, a rossz rosszat. A felnőttek ez már elfelejtették. A kötelesség és a megfelelési vágy és minden más zűrzavaros dolog arra vette rá őket, hogy saját érzéseiket elfojtva cselekedjenek.
forrás: Palacskó András blogja
...és ez sajnos sokszor így is van....türelmetlenek vagyunk az idős emberekkel, szüleinkkel, mert nincs időnk,...mert sietünk,...mert nincs türelmünk.....hosszan sorolhatnám.....és mikor elmennek...mikor...végleg elmennek...akkor kezdünk el gondolkodni....mit is tettek Ők mi értünk.......milyen jó is lenne, ha még megsimogatnák fejünket.......,ha újra itt lennének...mennyi mindent másképp csinálnánk......

Ne félj !


Ne félj...

Ne félj, hisz nincsen rá okod,
a jövőt úgy sem tudhatod.
Ne sírj, töröld meg szép szemed,
hisz jár a boldogság neked!

Álmodj, egy jobb, egy új jövőt,
most állsz a szép napok előtt.
Ne félj, a jóban hinni kell,
ez már így magában siker!

Szeresd az életet nagyon,
nem baj, ha nem vár nagy vagyon.
Legyél te szerény, kis virág,
melynek viszi a szél az illatát!

Hited te el nem hagyhatod,
égből segítenek angyalok.
Minden öledbe hullik majd,
tudd meg, a vágy magja kihajt!

Kihajt, mint zsenge, kis növény,
övé a langy eső, s a fény...
Fa lesz, s a lombja égig ér,
ne félj, te mindig higgy, remélj!


Kell ott fenn egy ország




Hexina-Anyám ne sirj


1927-04-26-2006-05-23

Búcsúdal


1916.03.04 - 2002.11.08

PAYER ANDRÁS - MAMA


Zámbó Jimmy-Nézz le rám ó Istenem



Emlékezés - Csepregi Éva: Mama

2010. április 21., szerda

Piros liliom

Kormos István: Fehér virág


Fehér virág a zápor zuhogva ejti szirmát
holló a szél az ékkő tócsában mossa tollát
szép zöld haját lebontja a kukorica elszáll

e sziromzuhogásból a tündöklő ökörnyál

Fehér virág kezedben szétporló liliomszál
szétporló tenyeredből szökkent e liliomszál

szétporló zuhatagból ahogy a szirom elszáll

eltüntél aki köztünk angyali zene voltál

A természet ébredése

Enya - Only Time

Halász István
Kikeletköszöntő

Szin, fényes csillogás van minden napban,
tavaszt köszöntő minden gondolatban,
a sok-sok szép, gyönyörűséges versszakaszban,
a fel-felhangzó, trillázó madárdalban!

Mennyire más ilyenkor az égnek alja,
amikor felharsan a tavasz dala!
Mennyire más ilyenkor a hangulat,
amikor a fény a melegnek ad utat,

amikor nyílnak mindenfelé a kerti virágok,
amikor a szépség újra léte uralja a világot,
amikor az élet legyőzi a téli fásultságot,
amikor a kikelet frissíti fel e fáradt világot!

Jó, hogy jössz, Te csodálatos Kikelet!
Töltsd fel ismét léteddel a szívünket,
és örömmel arra vágyó lelkünket
szétsugározva ismét a szeretetet!

2010. április 19., hétfő



Boldogság sziget


A szív s a szem
A szív érez, a szem kutat,
Szép lány szerelméhez utat.
A szív dobog, a szív sóhajt
Ha a lány távol nincsen,
A szem ellesi az óhajt:
-Mit kívánsz édes kincsem?

Ha eltűnik a szerelem,
A szív kérdi: - Mi lesz velem?
Önző szív! magára gondol
S csakhamar életre kel.
S nem gyötrődik semmi gondtól,
Hisz gond nélkül válik el.

A szem, ha nincs vis-a-vis-ja,
Rejtett kincsét előhíjja,
S mosogatja gyötört lényét,
De ez már mit sem segít,
Vissza nem kapja a fényét,
Ha elsírta könnyeit.
József Attila
(1921. március 29.)

Survivor - Eye Of The Tiger (with lyrics) music video

2010. április 18., vasárnap

Névnap - Első Emelet - Boldog névnapot


A Mi Andreánknak

Boldog névnapot,Neked csak jót kívánhatok
Az ünnep,így szép ahogy ránk talált,
hisz együtt éljük át

Hát boldog névnapot,
ma boldog mind aki adhatott

Ki hozzád eljött,mit is mondana,
boldog névnapot.

......
ki szíved alatt hordod az én drága unoka öcsémet.........
jó egészséget és boldogságot Andika
szeretettel Tőlem

2010. április 16., péntek

Beney Zsuzsa: Anya dúdolja

Azt kérdezed tőlem
hogyan vártalak?

Mint az éjszakára
fölvirrad a nap,

mint a délutánra
jön az alkonyat,
mint ha szellő jelzi
a förgeteget –
ezer pici jelből
tudtam jöttödet.


Mint tavaszi reggel
a nap sugarát,
fagyos téli este
jégcsap illatát,
mint az alma ízét,
tejet, kenyeret –
pedig nem is láttalak még,
úgy ismertelek.


“A szeretet láng, mely melegít,
fény, mely világít,
mágnes, mely vonz,
illat, mely felüdít,
pohár, mely felvidít,
hegy, mely meg nem rendül,
s mosoly, mely napvilágra hoz elrejtett dolgokat.”

Barbie, a sziget hercegnője - Egy kis csipetnyi boldogság


all that glitters is not gold

Ha legközelebb azon kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esni, tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
“Elég levegőm van hogy lélegezzek? Mára elég ételem van?” (Ha a válasz “igen”, akkor jó irányba haladnak a dolgok!)
Gyakran figyelmen kívül hagyjuk a tényt hogy a legfontosabb szükségleteink ki vannak elégítve.

(Andrew Matthews – Élj vidáman!)