A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: virág. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 4., szombat



Anyám emléke...
Orgonaillatot hozott a tavaszi szellő,
nyugalmat a szép vasárnap délután.
A kertben ülve figyelem a csendet,
várom lépteid, jöttödet, anyám.

Mennyi-mennyi május telt már el azóta,
hogy virágkoszorút kötöttél nekem!
És koronaként fejemre helyezve
áldottad meg jövendő életem.

Mennyi május..., lopva és titokban
gyűjtöttük a rét tarka virágait,
Hogy csillogó szemmel, örömpiros arccal
köszönthessük a legdrágábbat itt.

Látod, azóta anya lettem én is,
gyermekeim lassan felnőtt férfiak,
De odabent szívem kisgyerek még,
és várja, hogy újra megsimogass...

A kertben ülve figyelem a csendet,
Várom lépteid, jöttödet, anyám.
Mezei virágcsokorral a kezemben
érzem, nem hagysz el többé soha már.


Bodnár Orosz Éva

2012. november 8., csütörtök

2012. április 30., hétfő



Amikor még kicsi voltál, sokat foglalkoztak veled, hogy megtanulj evőeszközzel enni, megtanítottak felöltözni, bekötni a cipőfűződet, begombolni az ingedet.
 Kicserélték a pelenkádat, megmutatták, hogy hogyan mosakodj és fésülködj.
 Erkölcsre és empátiára tanítottak.
Amikor majd megöregszenek és ők felejtenek el bizonyos dolgokat légy rájuk tekintettel.


Lesz amikor ők felejtik el hogyan kell bekötni a cipőfűzőt, és hogyan kell begombolni az inget. 
Amikor ők eszik le magukat, vagy remegő kézzel fésülik a hajukat. 
Légy türelmes mert te is lassan fejlődtél, ők is lassan öregszenek.

 Egyedül a te jelenléted, türelmed és nagylelkűséged lesz az ami melegen tartja a szívüket. 

Egy napon mikor elveszítik az egyensúlyukat és nehezükre esik majd járni, fogd meg a kezüket és tisztelettel kövesd őket lassú tempójukon úgy ahogy ők követtek téged amikor járni tanítottak. 
Légy mindig mellettük, ahogy ők tették: küzdöttek, sokat áldoztak és éltek... 
.....Értünk, Érted.
Egyszer majd te is eléred ezt a kort és  leszel ebben a  helyzetben..
forrás: facebook 









Tavasz...


2012. április 22., vasárnap

Lukáts Márta: A gyertya



Egyenesen, szilárdan áll,
Fénylő szemmel fölfelé néz,
Bár légköre olykor ködös,
Sötét s nyomasztóan nehéz.
Ruhája tiszta és fehér,
Nincs rajta semmi szenny, mocsok,
S ha ráfröcskölnek is ilyet,
Simaságáról lecsorog.
Meghittséget, szeretetet
Serceg lágy-szelíden hangja,
Akkor is, ha körülötte
Ezt senki, senki sem tudja.
Önzetlenül ég, melegít,
A sötétnek nincs itt helye,
Hiszen, mint az igaz ember,
Ő is fényre van teremtve.
Olykor küzd az áramlattal,
És titokban sír talán,
Mert néha sűrű cseppekben
Folynak a könnyek oldalán.
Aztán ismét bíztat, hitre
Serkent, szinte megnő lángja,
Hogy rohamosan csökken, fogy,
Sőt csonkig ég, nem is bánja.
Küldetését befejezte:
Ő eltűnt, s csak azért égett,
Hogy a kereső szívébe
Fényt vigyen és melegséget.
Ahogy most nézem a gyertyát,
Amint serkentően lobog,
Vágy ébred bennem, s most én is
Fényleni, égni akarok.
Hinteni a szeretetet
Önzetlenül jónak, rossznak,
Hogy méltó hirdetője legyek
A közénk jött Megváltónak.

2012. március 9., péntek

NÁDSÍP-PÁNSÍP ILDIKÓ BOLDOG NÉVNAPOT!!!:)


Az egyik legjobb gyermekemnek, a legjobb édesanyának !


A világ összes virágát szedném egy csokorb
a össze, hogy névnapodon felköszöntselek vele.
, de mert választani nem tudok, iiigy amit itt találsz mind Neked adom.

Csodás Boldog Névnapot !






























2011. december 24., szombat

Éva Névnapra

Barátnőmnek Éva névnapra! Sok sok szeretettel!


Legyen egészséged, tudjál boldog lenni,
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
Napod
is legyen örömnek napja,
kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja!


2011. november 24., csütörtök


De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

Ady Endre

2011. május 31., kedd

...számomra sokat jelentenek....



....színek....lélek....szárnyalás...nyugalom.....


2011. április 30., szombat

Vikidál Gyula - Zsoltár Anyámnak

Édesanyám

Reggel óta tanakodtam,
Mit mondhatnék Tenéked,
Olyan szépet gondoltam ki,
Hogy elmondani nem lehet.
Nem találtam rá szavakat,
Még verset sem találtam,
Minden, amit elmondhatnék
Itt van egy szál virágban.


Anyák napjára


Az Édesanya

Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.

Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.

Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.










Bakti Éva - Édesanyámhoz







Szűcs Judith - AZ ÉN ANYÁM

Máté Péter - Egyszer véget ér






Édesanyád
Ha édesanyád szeme
Nem úgy lát, mint egykor,
Ha édesanyád lábát
Megtörte az aggkor,
Akkor nyújtsd a karod,
Ne hagyd őt magára,
Neked kell kísérned
Utolsó útjára.



Kovács Kati - A régi ház körül










Sok jó barát lassan kidől már a sorból,
Öregszenek már a fák az udvaron.
Szegény anyám haja lassan őszbe fordul,
Telik a nap, fiatalabb nem lesz már ő sem.

A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, s a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Sokáig zörgetem az ablakot.

Szegény anyám szinte feldúlja a konyhát
Elém kerül minden kedves ételem
S míg én eszem, az ő arcán a hála,
Mesél nekem, szégyenkezem, rég jártam nála.

A régi ház körül élni kezd minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
Egy kis gyerek dereng emlékeimben,
Egy kis gyerek, ki már nem én vagyok.
Egy kis gyerek dereng emlékeimben,
Egy kis gyerek, ki már nem én vagyok.

Az állomás megváltozott mint az élet,
A vonatból búcsúcsókot intek még.
Szegény anyám most még mosolyogni próbál,
Majd elmegy ő, s mint az eső, ömlik a könnye.

A régi ház körül öregszik minden,
A kert, a fák, a fal, a bútorok.
A régi ház körül nagy élet nincsen,
Bezárja jól anyám az ablakot.
A régi ház körül öregszik minden,
S a gyorsvonat velem továbbrobog.

Emberek-Mama (Anyák napjára)


Anya







Mentovics Éva: A legdrágább anyuká
nak

Ezernyi kis apró jellel

tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?

Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.

Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.

Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.

Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:

Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon!