Hauszbeck Csilla: Miért érdemes?

Hulló esőcsepp csobbanása.
A szivárvány színpompája.
Pillangók szárnycsattogása.
Vadmadarak szárnyalása.

Kis hangyák szorgoskodása.
Barna őzek surranása.
Út menti fák suhanása.
Frissen nyírt fű illatárja.

A kávé aromája.
A zene dallamossága.
Az érintés puhasága.
Szerelmes csók csattanása.

Szerető szívek dobbanása.
Kényeztető érzetek netovábbja.
Az élet sok apró csodája.

Mindaz, miért érdemes megszületni e világra.

Veled vagyok, hogy ne légy egyedül.
Ketten vagyunk, hogy újra eggyé váljunk.
Kívül vagyok, s lelkedben legbelül.
Külön váltunk, hogy egymásra találjunk.
Álom, s valóság, mint árnyék és a fény.
Megfoghatatlan, de minden benne van.
Örök körforgás és mozdulatlan tény.
Feloldódsz benne, mert határtalan.
Ne keress engem, kinyújtva két kezed!
Megfogni nem tudsz, s nem láthat szemed!
De rám találhatsz, ha szeretet vezet,
s befelé fordul szíved, s tekinteted!
Szemed elé, most tükröt tartok én,
szíveddel láss, merülj lelkedben el.
Ott megtalálsz, a lélek rejtekén.
Elcsendesülsz, s velem eggyé leszel.

Aranyosi Ervin: Önzetlen szeretet

Tudod-e mit jelent, Önzetlen szeretni?
Mindenkinek adni, sohasem elvenni!
Szeretetet szórni az egész világra,
a szíved mélyéről, viszonzást nem várva!
Ápolni a lelkét, a rászorulónak,
Biztatni, hogy szép lesz, ha eljön a holnap.
Szeretet vizével öntözni a lelket,
érezze az ízét meg, akit szeretetnek.
Ahogy átmelegszik szívedtől a szíve,
ő is tovább adja, tovább közvetítve.
S ne hidd azt hogy elfogy, forrása végtelen,
ha kell végig kísér, az egész életen.

Aranyosi Ervin: Három dolog

Zúgó napoknak, dúló viharában
talpon maradni túlon-túl nehéz.
A lélek szorong a csüggesztő magányban,
- hit, remény, cél, – mind, a sűrű ködbe vész.
Ám, hogyha érzed, van igazi célod,
váltani szépre, minden rossz napot.
Hatalmad is lesz, – pengő, szép acélod,
megnyerhetsz bármit, ahogy akarod!
Három szép dolgot szeretnék most adni:
szívszeretet, reményt és hitet.
Szeretetet, mert nélküle meglenni,
boldogan élni már nem is lehet.
Reményt azért, hogy éljél itt a mában,
s kitárt szívvel várj minden új napot.
Mert tudnod kell azt, bármit megkívánhatsz,
ha vágyad erős – azt meg is kaphatod!
Adnék hitet, hogy higgyél önmagadban,
mert lelkedben ott él az egész világ.
Ami értékes, sokszor láthatatlan,
kutatnod kell és meg kell, hogy találd!

Az élet szép

A tudás az, mi fölemel, Várnak rád új és új csodák,.....

Ezt a bejegyzést egy valakinek, ...egy olyan kedves ismerősöm, tiszteletére készítettem, aki nagyon közel áll hozzám aki a közelmúltban nem csupán szakmai felkészültségéről , tudásáról bizonyított, maga mögött tudva sok-sok álmatlan éjszakát, kemény munkával teli napokat, hanem ......Ő egy olyan fiatal....
......Ő egy olyan értékes fiatal aki szakmai elhivatottságán felül emberségből, alázatból, figyelmességből is kitűnőre vizsgázott.


...egy átlagosnak tűnő, azonban számomra mégsem teljesen átlagos nap volt ez a decemberi délután....

A hatalmas ódon ridegnek tűnő kőépületből kilépve, hirtelen arcomon éreztem a beköszöntött tél "simogatását" a szél hamar kipirosította a bőröm, mégis .....lassan ...nagyon lassan bandukoltam a körúton hazafelé tartva, mintha nagyon szorítottam volna magamhoz...nem akartam elengedni........még mindig éreztem, a karácsonyi ünnepség hangulatát és még pár értékes mondatot.....átéltem az alázat a tisztelet a becsület az emberség rég homályba feledett mivoltát.

....majd feltuszkoltam magam az éppen a megállóba beérkező buszra, ahol lökdösődő ,türelmetlen, morcos tekintetek vettek körül......menekültem... ebből a rohanó világból .......sikerült.....gondolataim ereje nem hagyott itt sokáig időzni .......ismét átbillentem az elhagyott épületem mai meghitt hangulatába, melegséget éreztem, a szeretet volt az a belső érzés amely mint egy kályha tüze amikor jól megrakják fával....lobbant lángra.
....busz ablakából nézve az elsuhanó fákat, házakat......
azon tűnődtem.....honnan van ez a rengeteg "csodás"energiája, honnan? , kitől ?, kapta azt az indíttatást ami mint egy szunnyadó vulkán tör ki időről időre ......aki olyan emberi és erkölcsi tulajdonságokkal rendelkezik amit a mai rohanó világ szinte már elfelejtett.......
még sokáig tűnődtem......gondolataim szárnyaltak......hol a múlt értékei hol a zord jelen között.....
Köszönöm hogy megismerhettelek!

Hűs forrás, dús liget, havas csúcs, oly ragyogó,
Csak képzeld el és látod, tárd ki a fénynek lelked,
Hogy te is felfedezhesd, mind-e csodálatos világot.
Minden táj titkot rejt, ott, hol élt már ember,
Átok vert és áldott sorsok,
rég volt boldog ősök,
És nem csak fényes hősök, névtelen békés dolgos milliók,

Az élet szép az élet minden,
Ha rangod pénzed, semmid nincsen,
A legnagyobb kincs mégis csak tiéd,
Ösztön vágy és képzelet,
Küld, hogy lásd, hogy megismerd,
Azt mi értelemmel tölti meg a létezést,
A föld csak néked őrzi titkát,
S ez végtelen nagy gazdagság,
Csak tudd és akard látni bűvét, varázsát,
Vár a messzi ismeretlen,






A tudás az, mi fölemel,
Várnak rád új és új csodák,





Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,
Lesz út, lélektől lélekig,

Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,

A legnagyobb kincs örökké tiéd,











Az óceánok, az őslények, a mamut,
A sivatagi oroszlán és az ember,
Mikor is építették a piramisokat?

Négy-ötezer éve a Nílus mellett Egyiptom földjén






És ott állnak még most is,
Hirdetik az ember nagyságát, mert a világ gyönyörű,

Mély barlang vad dzsungel,
folyó zúg zord tenger,

Magányos őrtorony a parton,
Trópusi nap hevében, jéghegyek közt a télben,
Utat tör tehetség és szorgalom,
Minden sors új kezdet, remél és küzd az ember,
Keresné, hogy lehetne boldog,
Teremtő lázban égve, s egy új kor szebb reménye,
Mint lámpás fénye mindig felragyog,

Az élet szép az élet minden,
Ha rangod pénzed, semmid nincsen,
A legnagyobb kincs mégis csak tiéd,
Ösztön vágy és képzelet,
Küld, hogy lásd, hogy megismerd,
Azt mi értelemmel tölti meg a létezést,
A föld csak néked őrzi titkát,
S ez végtelen nagy gazdagság,
Csak tudd és akard látni bűvét, varázsát,
Vár a messzi ismeretlen,
A tudás az, mi fölemel,
Várnak rád új és új csodák,




Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,
Lesz út, lélektől lélekig,
Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,







A legnagyobb kincs örökké tiéd,


A legnagyobb kincs örökké tiéd,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,






Az élet szép, az élet minden,
S míg létezhet a földön ember,
A lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét,

Lesz út, lélektől lélekig,

Lesz kinek megtanítsd világod titkait,
Az élet szép az élet minden,
Mondhatják, hogy semmid nincsen,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,



A legnagyobb kincs örökké tiéd,
A legnagyobb kincs örökké tiéd,


Örökké tiéd

"Hazai és nemzetközi intézmények felmérései szerint jelenleg Magyarországon 20.000 gyermek éhezik,(?) sokan közülük az óvodai, iskolai napköziben jutnak meleg ételhez. E gyermekek számára a legveszélyeztetettebb időszak a hétvége és az iskolai szünetek tartama. A nyomorban élő gyermekek száma drámaian emelkedik."