Regölés
A regölés a legények és a házasemberek termékenység-, bőség- és párokat összevarázsló, házról házra járó köszöntő szokása. A téli napforduló pogány kori emléke.
A magyarság egyik legarchaikusabb szokása, fő időpontja december 26. Hagyománya, szövege és dallama a legtovább Nyugat-Dunántúlon és Udvarhelyszéken maradt fenn.
A regölést archaikus rítuséneknek tartja a kutatás, amely a sámánénekkel is összefügghet.
A regös (énekmondó) a régi magyarok sámánjainak, varázslóinak egyik elnevezése lehetett.
A középkorban a regus szó királyi együttivót jelentett. A 16–17. századi kalendáriumok regelő hétfőként említik a vízkereszt utáni első hétfőt. Az első regöséneket 1838-ban közölték nyomtatásban.
A szokás rendszeres gyűjtését Sebestyén Gyula végezte el a 19–20. század fordulóján.
A regösök köcsögdudákkal, csörgős botokkal, csengővel, regössíppal, furulyával keresték fel elsősorban a lányos házakat.
Öltözetük: kifordított báránybőr kucsma és bunda. Általában 20–30 fős csoportokban mentek, pálinkával, süteménnyel kínálták őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése